Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÁLLATÓRIÁS
ÁLLATORSZÁG
ÁLLATORVOS
ÁLLATORVOSTAN
ÁLLATÖV
ÁLLATREGÉNY
ÁLLATREND
ÁLLATRENDSZERTAN
ÁLLATSEREGLET
ÁLLATSZAPORULAT
ÁLLATSZELÍDÍTŐ
ÁLLATTAN
ÁLLATTÁR
ÁLLATTARTÁS
ÁLLATTARTÓ
ÁLLATTENYÉSZTÉS
ÁLLATTENYÉSZTŐ
ÁLLATVÁSÁR
ÁLLATVÉDELEM
ÁLLATVÉDŐ

ÁLLÍTÓ melléknév és főnév
  • I. melléknév → -lag Általában olyan, aki, ami vkit, vmit állít.
  • 1. Vmely gépnek beállítására, szabályozására való. Állító berendezés, emeltyű, készülék.
  • 2. (filozófia) <A logikában> olyan <ítélet>, amelyben az alany és az állítmány tényleges összetartozását állítjuk. Állító ítélet.
  • 3. (nyelvtudomány) Állításra, pozitív tartalmú kijelentésre való, haszn. Állító mondat. □ Állító mondatnak nevezem azt, mely egyszerűen állítja vagy jelenti az egész mondat tartalmát. (Arany János)
  • II. főnév -t, -ja (játék) <Tekézésben> a ledöntött bábukat helyükre tevő, állítgató személy, főként gyermek. Fölfogadták állítónak.
  • Szóösszetétel(ek): állítócsavar; állítófa; állítógyűrű.