Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan <személy>, aki ismeretlenül, messziről vetődött vhova, akinek származásáról, múltjáról semmit sem tudnak, és senkije sincs; hontalan, jöttment. Ágrólszakadt csavargó, gyerek, jövevény, vándor. □ Emlékezz mi voltál, Midőn | Hozzám jövél? Ágrólszakadt fiúhoz | Hasonlóbb mint királyhoz. (Vörösmarty Mihály) Ágrólszakadt siheder, Kit a balsors meghordoza. (Petőfi Sándor) || a. Olyan <személy>, akinek nincs semmije; nagyon szegény, nincstelen, nyomorult, koldus. Ágrólszakadt szegény (ember); ágrólszakadt szerencsétlen. □ Könnyű megállni a helyét a magamforma ágrólszakadt szegénynek, aki egész életében a nyomorúság iskoláját járta. (Móra Ferenc) Terka apja ágrólszakadt zsellérember volt. (Krúdy Gyula)
2. (Top)rongyos, piszkos, elhanyagolt külsejű, ruházatú <személy>. Egy ágrólszakadt koldus ült az útszélen.
II. főnév -at, (ritka) -ja Ágrólszakadt (I, 1a, 2) ember. Megsajnáltam a szerencsétlen ágrólszakadtat. □ Te mint egy Ágról szakadt, név nélkül, idegen A nagy világon, úgy vagy itt közöttünk, Mint ismeretlen magból kelt növény. (Vörösmarty Mihály) Műkedvelői előadást tartottak, ő játszott benne egy korhely ágrólszakadtat. (Jókai Mór)