Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
ÁDÁZ melléknév -ul v. -an, -abb (irodalmi nyelvben)
1. Ellenséges, gyűlölködő indulatú; ártóan támadó szándékú <személy, ritk. állat>.
Ádáz ellenség, zsarnok. □ Gondolatjaid, Mint a hiúznak kölyki ádázak, vérszomjazók. (Vörösmarty Mihály) Nem vádlom öcsédet: szive hozzád hajló; De nyugtalan, ádáz, mint harci szilaj ló. (Arany János) Jobb talán ádáz Eurussal küzdeni, | mint ily hírtől görnyedve szállni part fölé. (Babits Mihály) || a. Ilyen személyre, állatra jellemző, tőle származó, vele kapcs. <magatartás, megnyilatkozás>. Ádáz harc, kegyetlenség, üvöltés. □ Felhőbe hanyatlott a drégeli rom, Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja. (Arany János) A haramiák ádáz eltökéléssel mindenkinek vérét ontják. (Eötvös Károly) A kiskutya ádáz mérgesen rohanta meg. (Gárdonyi Géza)
2. Szörnyű, borzasztó <esemény, jelenség>. □ Vezess jövőmbül a jelenbe vissza, Ne lássam többé ádáz sorsomat. (Madách Imre) Űl a hold ádáz vihar után Elcsöndesült nagy, tornyos fellegen. (Vajda János) Rossz lidércként ült Péter életére családjának egész ádáz múltja. (Ady Endre)