Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (választékos) Olyan <személy>, akinek az érzéklése és az öntudata vmely testi v. lelki ok, esetleg külső hatás (pl. ütés, kábítószer) következtében nem tiszta, kábult. □ Lelkem ég, a fejem kába. (Babits MihályPoe-fordítás) || a. (átvitt értelemben, bizalmas) Megzavarodott, kótyagos <személy>.
2. (választékos) Ostoba, dőre, balga <személy>. □ Sok urunk nem volt rest, se kába, | birtokát óvni ellenünk. (József Attila)
3. (választékos) Kába személyre jellemző, valló, hozzá tartozó, vele kapcs. Kába remények. □ Rossz szivem egy kicsit kába. És vár valamit mindhiába. (Ady Endre) Ó szép a nő és sírni kell, ha kába, Kietlen vággyal gondolunk reája. (Juhász Gyula)