VITÉZKÖTÉS főnév (
elavulóban)
<Felsőruhán> zsinórozással készült, különféle zárt motívumot alkotó v. abban végződő díszítés; főként a magyar szabású férfiviseletben és egyenruhán alkalmazták.
Régebben a huszárok nadrágját, mentéjét és csákóját vitézkötéssel díszítették. || a. Zsinórból vitézkötés módjára font öv, pánt, kötelék. □ Elbírod-e azt a sok mentét, kacagányt?
Meg azt a sok nehéz láncot, vitézkötést? (Jókai Mór) Ami úgy van, az úgy van ropogtatá a szavakat, helyrerángatván dókáján a félrecsúszott vitézkötést. (Mikszáth Kálmán) Nem érdekes jelensége korunknak, hogy a sok időt, körültekintést és kézügyességet igénylő cifra
névaláírások divatjukat múlták, mint a vitézkötés? (Krúdy Gyula)
- vitézkötéses; vitézkötésű.