VÉGIGESZIK [g-e] tárgyas ige
Végigeszik vmit: vmely hosszabb étkezés, lakoma minden fogásából elejétől végéig sorra eszik.
Végigette az ünnepi ebédet. □ Olyan lukullusi lakomákat csaptunk néha-néha, hogy gyönyörűség volt végigenni. (Mikszáth Kálmán) || a. <Többféle ételt> sorra mind megeszik, v. mindből eszik.
Végigeszi az →
étlapot. □ Alig várták az érdeklettek, hogy végigegyék a nemzetes asszony mindenféléjét. (Mikszáth Kálmán)
- végigehető; végigevés; végigevett; végigevő.