VONZERŐ  [z-e] főnév (
régies, 
irodalmi nyelvben)
Vonzóerő. □ Be kell Egerbe mennem! Mert ennyi édes vonzerőnek Szivem nem állhat ellen. (Petőfi Sándor) A kíváncsiság olyan vonzerővel bír, mint a mágnes. (Mikszáth Kálmán) A szegvári híres kastély vonzereje az egész országra kiterjedt. (Móricz Zsigmond)