TÖKFEJŰ [e] melléknév -en [e] és főnév -t, -ek, -je [e, e] (
bizalmas,
tréfás v.
gúnyos)
Ostoba (személy).
Az a tökfejű mondta. □ Még
nem láttam
ily ügyetlen, bamba, tökfejűt. (Arany JánosArisztophanész-fordítás) Még annyi hasznodat se vehetem, mint egy tökfejű suhancnak. (Tolnai Lajos)