VERKLIZ [e] ige -tem, -ett, -zen [e, ë, ë]
- 1. tárgyatlan Verklivel zenél, verklit működtet. Minden gyerek szeret verklizni. Egész este verklizett. || a. tárgyas Ily módon előad vmit. Most a te nótádat verklizik. || b. tárgyas és tárgyatlan (rosszalló) Vmely hangszeren rosszul és az unalomig játszik. Órákig ült a zongora mellett, és egyetlen dalt verklizett.
- 2. tárgyas (átvitt értelemben, bizalmas) Az unalomig ismétel vmit. Mindig azt verklizte, hogy a húsevés árt az egészségnek.
- 3. tárgyatlan (átvitt értelemben, bizalmas) Már csak akadozva, rosszul működik. Az üzem még verklizett egy darabig, de végül is teljesen leállt.
- Igekötős igék: beverkliz; elverkliz; leverkliz; végigverkliz.
- verklizés; verkliző; verkliztet.