TÚLKÖVETELÉS főnév (ritka)
<Anyagi v. szellemi téren> a megengedett v. helyes mértéken túlmenő követekés. Szemérmetlen túlkövetelés. □ [Tisza Kálmán] mindig a hallgatag és fanyar kuvasz magyar volt az osztrák túlkövetelésekkel szemben. (Móricz Zsigmond)
túlkövetelési.