SZÉPÉSZET [e] főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban) (
elavult)
- 1. Esztétika.
- 2 (régies, tréfás) A testnek, főleg az arcnak a szépítésével foglalkozó mesterség; kozmetika. □ Mint a szépészetnek leavatottabb tanítványa, a kis fekete szépségflastromot ragassza fel korállpiros ajkai fölé. (Jókai Mór)
- szépészeti.