-SZERTE [e-e v. ë-e] határozószók utótagja
Az alapszóban kifejezett helyen, helységben, területen mindenütt. → Faluszerte, → megyeszerte, → országszerte, utcaszerte, → városszerte, → világszerte. □ [A dal] országszerte zengett érzelgő ifjak
ajkán. (Arany János) A hét esztendőstől a tizenháromig terjedő életkor nemzedéke faluszerte
mind fölkerekedett. (Jókai Mór)