RÁF  főnév -ot, -ja (népies)
(Vas)abroncs <a kocsikeréken>. □ Dorosmán 
 minden háromszáz lélekre esik egy kovácsműhely 
, és örökké lobog a műhelyekben a láng 
, és hajtják hozzájuk a kerékgyártók a sok kereket, hogy húzzák rá a ráfot. (Tömörkény István)
ráfos; ráfoz.