Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
PUSZTÁN határozószó; középfok (csak a 3. jelentésben:) pusztábban
1. (választékos) Semmi v. senki más, mint; kizárólag, csupán, csak. Pusztán udvariasságból tette. Pusztán hízelgéssel nem érsz el semmit. □ Felséged s a király közt pusztán egyéni ügy forog fenn. (Jósika Miklós) Pusztán könyvekből nem lett még senki bölcs. (Jókai Mór) Festőnek lenni, megélni pusztán abból, hogy az ember mázolgat nem a legkönnyebb dolog. (Ambrus Zoltán)
2. (választékos) <Fokozásként:> a többit nem is számítva; más, nagyobb fokú, nagyobb jelentőségű és fontosabb dologról most nem is szólva. Már pusztán a jelenlétével is felvillanyozza a társaságot. □ És mily sokat nyerék! Pusztán a pályabér | Majd elhomályosít, midőn felém ragyog: | De hát a ráadás! Lelkem lelkéig ér, | Hogy drága jobb kezed osztályosa vagyok. (Arany János)
3. (régies) Egyedül, (egy)magában, társak, hozzátartozók nélkül. (Még) pusztábban: még inkább egyedül, társtalanul. Pusztán áll, marad. □ Szakaszd szét mindazon tündéri láncokat, | melyekkel a királyi székhez és | a hitvesedhez, gyermekidhez, oly | igen keményen meg valál kötözve! | Úgy állj meg itt, pusztán. (Katona József) Pusztán maradtam, mint a megszedett Szőlő az ősznek idejére. (Tompa Mihály) Féltünk e rút haláltól. Azaz egyikünk sem a maga személyét féltette, hanem a másikat: és elgondolta, mily rettenetes lenne még pusztábban maradni annak, aki megmarad! (Arany János) || a. (ritka, nyelvtudomány) Bővítmény nélkül. □ Hol az ige pusztán áll , ott természetesen csak a nem hozzátételével különbözik a tagadó szerkezet az állítótól. (Arany János)