PÜNKÖSD főnév -öt, -je [e], (elavult) pünköst
A húsvétot követő hetedik vasárnapon és hétfőn tartott keresztény egyházi ünnep, annak emlékére, hogy a Biblia szerint a Szentlélek eltöltötte a tanítványokat. → Piros pünkösd (napja); pünkösd szombatja ←; pünkösd vasárnapja ← pünkösd hétfője ←; pünkösd nyolcadában, pünkösd nyolcadán. Pünkösdkor ragyogó idő volt. Pünkösdre nagy kirándulást tervezünk. □ Piros pünkösd napján Hajnalban születtem. (népköltés) Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje, | Mindent egészséggel látogató ege
(Balassi Bálint) Emlékszel, egykor, mint folyott | pünkösdnek két napja vidáman
(Babits Mihály)
pünkösdöl.