NOHA kötőszó (megengedő értelmű mondatban) (
választékos)
<A vele bevezetett mondat v. mondatrész olyan okot, feltételt, lehetőséget tartalmaz, amelynek megléte ellenére a várt okozat helyett annak ellenkezője következik be. Az utána következő mondatban gyak. ellentétes kötőszóval.>
- 1. Igaz, hogy
annak ellenére, hogy
, bár (I. 1). □ Noha már azok a víg szüretek régen elmúltak,
mindamellett még zajos a Somlyó szüretkor. (Mikszáth Kálmán) Noha a kliensek visszavonták panaszukat,
a Kamara mégis törölte tagjai sorából. (Babits Mihály) Tűnt évek őre, add áldó kezed, | s kalauzolj, édes Emlékezet! |
Az Ipolyt, | azt ma is látod!
Nyáron a füzet | s az árnyát, s élő tükrét: a vizet, | mely áll, ha fut is, és fut, noha áll. (Szabó Lőrinc) || a. (megelőző főmondattal) Holott, pedig. □ Úgy anyám! kecsegtesd ölbeli ebedet
Igy sirattad mindig, én ha mondtam néha:
Hogy parasztnak is rosz, lebzsel készakarva, Noha birna dolgot, mert erős, mint marha. (Arany János)
- 2. (ritka) Még akkor is, ha
, még ha
, is. □ Örömest elnyelném, noha méreg volna: De elő kell adnom, nem tehetek róla. (Arany János)