Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

PÚP főnév -ot, -ja
  • 1. <Némely ember hátán v. ritk. mellén> a gerincoszlop elgörbülése folytán támadt kóros kinövés. Púp nőtt a hátán. □ Hanem … a szegény Dénes úr! annak csak a jó szívből meg a púpból jutott ki. (Tolnai Lajos) Bejön a keszeg Tóni, az, akinek csúfságán kívül még púpot is adott a sors. (Gelléri Andor Endre) || a. <Némely emlősállat, főként a teve hátán> sajátos élettani feladatú természetes kidudorodás. A teve, a zebra púpja. □ Távol hegy rémlett, kettős lomha kúp, Mintha egy roppant teve púpja lenne. (Tóth Árpád)
  • 2. (átvitt értelemben) Általában púphoz hasonló kidudorodás, kidomborodás, domborulat. (tájszó) A kenyér púpja: a kenyérnek sülés közben kihasadt és kiduzzadt része, dúca. □ Nincs … púpja a földnek, mint ott maguknál a görbe országban. (Mikszáth Kálmán)
  • 3. (tájszó) Köldök, ill. köldökzsinór.