RÁNTOTT [2] melléknév -an
Lisztben, tojássárgájában és zsemlemorzsában megforgatott, zsírban v. olajban kisütött <húsféle, gomba stb.>. Rántott borjú, csirke, hús, karaj. □ A mádi út nagy-nagy emlék
Nyár volt, gyönyörű hajnal
Egyedül, gyalog, egy kis szervétába [= szalvétába] kötve volt valami nagyon finom ennivaló, rántott csirke és túrós lepény. (Móricz Zsigmond) || a. Rántással sűrített <főtt étel.> Rántott leves. □ Hallottam, hogy a régi helyén csak rántott levest reggelizett. Itt minden reggel kávét kap. (Kosztolányi Dezső)