POSZTHUMUSZ melléknév -an (
régies írva: posthumus is) posztumusz (kissé
választékos)
- 1. (jogtudomány) Utószülött. Poszthumusz fiú, gyermek, leány, örökös.
- 2. (átvitt értelemben) Olyan <szellemi alkotás>, amely csak az író, szerző halála után kerül nyilvánosságra; hátrahagyott. Poszthumusz regény, szimfónia. A poszthumusz színmű nagy sikert aratott. □ Ezek a posthumus munkák
vékonyka irodalmi poggyászt alkotnak. (Ambrus Zoltán) || a. Olyan <levél, üzenet>, amely küldőjének halála után jut el a címzetthez. □ A posthumus levél
úgy hatott rá, mint üzenet a túlvilágról. (Herczeg Ferenc)
- 3. (átvitt értelemben, ritka) Elhunyt emberre vonatkozó, vkit halála után érő. □ [Zola] bizonyára tiltakozott volna, ha előre tudja, hogy posthumus bírálat Zolát, az alkotót külön akarja választani Zolától, a naturalizmus megalapítójától. (Ambrus Zoltán)