PRÉZLI főnév -t, -je [e] (konyhaművészet)
Szárított kenyér v. zsemle apróra törésével v. őrlésével készített finom morzsákból álló anyag; főleg kifőtt tésztára ízesítőül v. rántott hús készítéséhez haszn. morzsa (2). Szilvás gombóc, darás tészta prézlivel. □ Különösen
a csirke volt remek, melyet Csutorásné a saját methodusa szerint "prézli" nélkül mártott be egyszer-kétszer a forró zsírba. (Mikszáth Kálmán) Nem bánom no, ha nyárson süti kelmed [a kárászt]. Sz csak nem is "rántom", mint az úri szakácsnék szokták, hogy több legyen a prézlije, mint a húsa. (Bársony István)
prézlis.