MÉHKAS [mékas] főnév
Rendsz. szalmából v. gyékényből font, esetleg kívülről agyaggal betapasztott kas (1), amelyben méheket tartanak.
Zsongó méhkas. Szóláshasonlat(ok):
olyan, mint a megbolygatott méhkas: izgatott sürgés-forgás van benne. □ Mikor kiléptünk az utcára, mintha csak megmozdult volna a méhkas. Csak úgy rajzottak ki a kapun. (Móricz Zsigmond)
- Szóösszetétel(ek): méhkaszúgás.
- méhkasos.