PONDRÓ főnév -t, -ja
Általában növényi részekben, gyökérben, gyümölcsben v. romlandó élelmiszerben, oszló tetemben stb. élő álca; féreg. □ Életrendünk egyedűli hatalmassága a féreg; mi minden egyéb teremtményt meghizlalunk, hogy magunkat hizlalhassuk; magunkat pedig a pondrónak hizlaljuk. (Arany JánosShakespeare-fordítás) Felköltöm alvó | lelkiismereted, | hogy férgei, mint almát a pondró, marjanak. (Szabó Lőrinc) || a. Kül. a cincérek lárvája; lábatlan, a feje kicsi, torának szelvényei erősen duzzadtak.
pondrós.