PORHATAG melléknév -on (régies)
Könnyen, gyorsan porhadó, szétmálló <anyag>. □ Nem mondom én: a régi épületnek Dobjátok félre mindenik kövét, De nézzetek meg minden darabot,
S a mely porhatag már, Vessétek el azt kérlelhetlenűl. (Petőfi Sándor) És a szél erős vala, a tengerpart, a vízmeder porhatag. (Kemény Zsigmond)