PIRONGAT tárgyas ige -tam, -ott, ..asson
<Vkit, főként gyermeket, vmely helytelen cselekedete, viselkedése miatt> nevelő szándékkal, nem túlzott szigorral dorgál, s lelkére beszélve a szégyenérzést igyekszik benne fölkelteni.
Hosszasan pirongatta, emlékeztette az illemszabályokra. Torkosságáért gyakran pirongatták. □ Szidj és pirongass, csakhogy halljalak. (Vörösmarty Mihály) Ne pirongassatok, hogy koldulni szégyen, Koldusbotom miatt más piruljon, én nem. (Arany János) Mindig ilyen elhanyagolt vagy pirongatta apja. (Kosztolányi Dezső) Vigasztaltad fiad és pirongattad | s lám, csalárd, hazug volt kedves szavad. (József Attila)
- Igekötős igék: lepirongat; megpirongat.
- pirongatás; pirongató; pirongatott.