Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

PIPOGYA melléknév és főnév
  • I. melléknév ..gyán, ..gyább (rosszalló)
  • 1. Önálló akarat v. vélemény nélküli, könnyen befolyásolható, félénk, esetleg együgyű és gyenge v. tehetetlen <férfi>. Pipogya alak, férj, fráter. □ A pipogya nőies férfiak mindig nevetségesek. (Szigligeti Ede) Jöjjön ide az öt legerősebb köztetek. Nem olyan pipogya alakok, mint akiket az előbb szétszórtam. (Kuncz Aladár)
  • 2. Ilyen személyre jellemző, vele kapcs. <cselekedet, magatartás, megnyilatkozás>. Pipogya beszéd. □ Undorodott … mindentől, főképp önmagától, ki pipogyán föladta a harcot. (Kosztolányi Dezső)
  • II. főnév ..gyát, ..gyája (rosszalló) Pipogya személy. □ Mi a harcunkat megharcoltuk, Hadd várjanak a pipogyák Valami nem jövő csodát. (Ady Endre) pipogyaság; pipogyáskodik.