PÉNZTÁRCA főnév
Különféle alakú s rendsz. zsebben, táskában hordott tárca, amelyben a magunknál levő pénzt tartjuk. Dagadó, teli, üres pénztárca. Pénztárcájából néhány bankjegyet húz elő. □ Itt a szívem fölött
a pénztárcám volt, ahol mindig megbújt néhány százas. (Gelléri Andor Endre) Megebédeltem, fizetni akartam, hát nem találtam a pénztárcám. (Nagy Lajos) || a. (átvitt értelemben) Vkinek vagyoni helyzete, anyagi lehetőségei. Nem → bírja a pénztárcája. Megapadt a pénztárcája. Ez nem az ő pénztárcájához van mérve.