Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Érzékeléssel, főleg szaglással, ízleléssel kapcs. undor, utálkozás kifejezésére:> piha. Pfuj, de büdös van itt! Pfuj, ki nem állhatom a nyers tejet. □ Hermine megszagolta a nyújtott ibolyákat, s azzal undorodva veté el magától. Pfuj! Éppen olyan szaga van, mint azoknak a szivaroknak, amiket ő [= a férjem] szítt. (Jókai Mór)
2. <Emberre, az iránta érzett ellenszenv, utálat kifejezésére.> □ Pfuj, de utálom őket! Milyen semmirevalók mind hozzám képest. (Babits Mihály) Ronda vén lány Hogy száradjon ki magvastól Pfuj. (Móricz Zsigmond) 21 <-ra, -re ragos főnévvel kapcs>. □ Pfuj az ilyen emberekre! Ennyi csalás, hitszegés, árulás. (Jókai Mór)
3. <Emberi cselekvés, szándék elítélésére, nagyfokú nemtetszés, felindulással, erkölcsi felháborodással vegyes megvetés kifejezésére.> Pfuj bíró, le vele! Pfuj, ilyet csinálni! Pfuj, szégyelld magad! □ Azt akarná biz ő. Pfúj! (Obernyik K.) Pfuj! Ki beszél evésről egy szép asszony előtt! (Ábrányi E.Rostand-fordítás) Nem szégyenled magadat, te ember! Hogy van szemed a szemembe nézni. Pfuj, Kopereczky! (Mikszáth Kálmán) Másvalaki előtt, pláne egy harmadik személy jelenlétében beszélni efféléről [= illetlen dologról] vagy hallgatni efféléket! fúj, erre a perverzitásra nincsen bennem semmi hajlandóság. (Ambrus Zoltán) Pfuj, nevetség! folytattam iszonyú | dühben, | szégyenben. A ti nyomorú éneketekkel kábítsam magam? (Szabó Lőrinc)
4. <Esztétikai értékelésben, főleg a csúnya, a rút szemlélésekor keletkező érzelmi hatásnak az érzékeltetésére.> Pfuj, de rút! 41 <Állítmányszerűen.> □ Én csak a sokszorosításból ismerem a maga műveit, és mondhatom, hogy nekem nem mind tetszik A mythologia képeiről nem is beszélek; van köztük egy az egyszerűen fuj! (Ambrus Zoltán)
5. <Gyermekhez, esetleg kutyához, tiltásként, hogy ne nyúljon vmihez.> Pfuj, gyerekek, nem szabad!