Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

PESTISES [e-ë] melléknév és főnév
  • I. melléknév -en [e]
  • 1. Olyan <személy>, akinek pestise van. Pestises asszony, férfi. □ [A nő] elmegy a pestises beteg ágyához is, honnan a … férfi visszaretten. (Madách Imre)
  • 2. Pestissel fertőzött. Pestises lehelet, levegő.
  • 3. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Súlyosan mételyezett v. mételyező, ragályként terjedő, fertőző. □ Lelkemre mondom, a nevelésnek egy | jó magja sem marad szivekbe meg, | mivelhogy a növésekkor tüzellő | indúlatoknak pestises szele | kifújja mind. (Katona József) A nyelvnek is van pestises járványa. (Arany János)
  • II. főnév -t, (-ek) [ë] (ritka) Pestises személy. □ S ki néma volt netán s csak lelkesedni rest, | már azt is gyűlölték, akár a pestisest. (Radnóti Miklós)