Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

PECKEL [ë-ë] tárgyas ige -t, -jen [ë]
  • 1. Pecekkel feszít, támaszt vmit.
  • 2. (régies) Pecekkel oda- v. megerősít, összekapcsol, megszorít vmit. Csatot, kapcsot peckel. □ Mire a két lovat fölvezeté Bence, | Anikó ott állt, mint szép ifju levente, Csak még körülnézi hűséges apródja, Igazítván, hogy hol peckelje, hol oldja. (Arany János)
  • 3. (népies) Pöcköl (1). □ Ismét másik géphez jutottak … szüntelen mozgó rugók egymás után tolták előre, … és peckelték odább az aranyakat. (Jókai Mór)
  • 4. (tájszó, játék) <Gombozás közben gombot> fricskázó mozdulattal továbbít.
  • Igekötős igék: alápeckel; felpeckel; kipeckel; lepeckel; megpeckel.
  • peckelés; peckelhető; peckelő; peckelt.