Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

PATTOG ige -tam, -ott, -jon (hangutánzó)
  • 1. tárgyatlan Vmi gyors egymásutánban pattan (1); pattanó hangot ad. Pattog az ostor; pattog a jég a háztetőn; pattog a motor, a rádió. || a. tárgyatlan <Személy> ostorral, korbáccsal egymás után több ízben pattant. Mit pattogsz itt? □ A magyaros arcú kocsis vígan pattogott hosszú ostorával. (Mikszáth Kálmán) || b. tárgyatlan (-t ragos mértékhatározóval) <Ostor, korbács> ismételt pattanó, csattanó hangot adva le-lecsap vkire, vmire, s benne fájdalmat kelt. Sokat pattogott az ostor a hátán. □ Az ostor, az igaz, Hogy pattog némelykor, És pattogása fáj, No de: ebcsont beforr. (Petőfi Sándor) Pattoghat az ostor váltig: Szegény két ló alig mászik. (Reviczky Gyula) Ki hangot ejtett, a korbács azonnal pattogott a nyaka körül. (Eötvös Károly)
  • 2. tárgyatlan (átvitt értelemben) <Vki, vkinek a nyelve> fel-felcsattanó hangon, erélyesen, mérgesen, veszekedve, perlekedve kiabál, felesel, lármáz. Nézd, hogy pattog a vénasszony! Ha szól az ember, rögtön pattogni kezd. Hogy pattog a nyelve! □ Ördög söpörje ki ezt a vén részeges csontot – pattogott Mihály bácsi. (Tolnai Lajos) Hogy minek adtam e’ [= el] a jányodat? – förmedt fel Veszelka Péter … – Annak adtam e’, hogy örültem, ha eladhattam – pattogott. (Móricz Zsigmond) || a. tárgyas (rendsz. idézet után) (átvitt értelemben) Vmit ilyen hangon mond, kiált, válaszol. Nem akarlak látni – pattogta az apa. □ Pál gazda … Igy kiáltott örömében: "Istenem uram, Beh szépen Fütyöl ez az én madaram!" | "Kendé bizony az árnyéka! … | "Hát kié? – pattogja Pál – Mikor az én fámra száll?" (Arany János) || b. tárgyatlan (átvitt értelemben) <Beszéd, dallam, ritmus> rövid, kihangsúlyozott szakaszokban élesen, erélyesen hangzik. Pattognak a parancsszavak. □ A poeta szájába Ugy pattog a rigmus mint a fa karika. (Csokonai Vitéz Mihály) Lent a hajóba Pattog a nóta. (Reviczky Gyula)
  • 3. tárgyatlan <Tűzben égő anyag> égése közben gyorsan egymást követő pattanó hangokat ad, ropog. □ A száraz fa mindjárt tüzet fogott, s csakhamar elkezdett pattogni. (Mikszáth Kálmán) A golyó lángot hányt a száz ölnyi magasban és pattogott, és megvilágította a vár kerületét. (Gárdonyi Géza) || a. tárgyatlan <Vmiből hirtelen kiszabaduló könnyű anyag> apró részecskékre oszolva v. gyorsan egymást követő pattanó hangok kíséretében ugrik, szökik, repül. Pattog a szikra, a szilánk. □ Pattogtak a dugók, habzottak a sörök körülötte. (Krúdy Gyula) Az édesapja télen … bent vési a szántalpat a szobában, s a forgács úgy pattog hogy még. (Móricz Zsigmond) A szikrák … pattognak a kályhában. (Gelléri Andor Endre) || b. tárgyatlan Pattog a kukorica, a tengeri: a kukoricaszemek tűz, hőség hatására egymás után hirtelen felrepednek, fehér belsejük kifordul, és pattanó hangot adva a levegőbe pattannak.
  • 4. tárgyatlan <Főleg labda> rugalmasan ugrik, ill. játék közben gyors egymásutánban ide-oda kerülve, pattanó hangot ad. Itt a tavasz, pattog a labda a pályákon. Nézte, amint a pingponglabda ide-oda pattog. || a. tárgyatlan. <Apró állat, bogár> hirtelen ide-odaugrik, ill. <több ilyen állat> erre is, arra is ugrik, olykor halk pattanó hangot is adva. □ A repedezett földön … a … bogarak pattogtak az embör lába előtt. (Móricz Zsigmond)
  • 5. tárgyatlan (tájszó) Pattogzik (1). Egész új a lábas és már pattog. A máz pattog róla.
  • 6. tárgyatlan (átvitt értelemben, ritka) Jól tagolódva lüktet. Minden verssora pattog.
  • Igekötős igék: belepattog; felpattog; kipattog, lepattog; visszapattog.
  • Szóösszetétel(ek): csattog-pattog.
  • pattogott.