PAPÍRKOSÁR főnév
Rendsz. vesszőből font v. falemezből, fémből készített magas, fületlen kosár, elhasznált papírdarabok v. más nem romlandó szemét (össze)gyűjtésére. A papírkosár tele van. A levelet összetépte, és a papírkosárba dobta. Kiürítette a papírkosarát. □ A pincétől a padlásig mindent fölhánytunk, papírkosarat kifordítottunk. (Móra Ferenc) Az öccse levelét
apró darabokra tépve, a posta papírkosarába vetette. (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt értelemben) <Annak jelképes kifejezésére, hogy vmely írást, írásművet nem vesznek figyelembe, válasz nélkül hagynak, ridegen elutasítanak, nem közölnek, eldobnak.> Papírkosárba → kerül; papírkosárba való. Hiába folyamodott állásért, kérvényét a papírkosárba dobták. Minden drámai kísérletének papírkosár lett a sorsa. □ Szeretnék egyszer még
Meglopva csendes éjszakákat Verselni a papirkosárnak. (Reviczky Gyula) Szerkesztő
a kéziratot undorral belevágja a papírkosárba. (Karinthy Frigyes)