PÉK főnév -et, -je [ë, e]
Kenyér és (pék)süteményfélék készítésével, sütésével (és eladásával) foglalkozó (kis)iparos.
A pék bevetette a kenyereket a kemencébe. Hozz a péktől egy cipót. □ Kedvesem erősderekú, karcsú asszony
| ha kenyeret dagaszt, hajnalban kel föl, mint a | pékek, akik a jólsütő kemencék rokonai. (József Attila) || a. (
nem hivatalos) Sütőipari (szak)munkás. || b. (
bizalmas) Kenyeret, péksüteményt árusító üzlet.
Menj a pékhez süteményért! Melyik péknél lehet jó kenyeret kapni? □ Egy éhes ember elvitte a pék ajtaja elől a cipót. (Tömörkény István)
- Szóösszetétel(ek): pékbolt; pékcipó; pékgyerek; pékinas; pékipar; pékkifli; pékkisasszony; péklapát; pékleány; péklegény; pékmester; pékmesterség; pékműhely; péksegéd; péksztrájk; péktanonc.