Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (1945 után) <A szocializmusban> a párt ideológiáját, céljait mindig tekintetbe vevő, a megvalósításukra törekvő <személy>. Pártos író, tanár. || a. (1945 után) Ilyen személyre jellemző, rá valló, tőle származó. Pártos magatartás; pártos regény, színdarab. || b. (1945 után) Vmely osztály érdekeit képviselő, kifejező. A társadalomtudományok mindig pártosak.
2. (régies, irodalmi nyelvben) Olyan <csoport, nép>, amelynek tagjai egymás között pártokra szakadva viszálykodnak, viaskodnak, pártoskodnak. Pártos nemzet. □ Átok reád, te pártos büszke nép! (Vörösmarty Mihály)
3. (választékos, irodalmi nyelvben) Vki, vmi ellen lázadó, támadó; pártütő <személy>. □ Hah, pártos szellem! el előlem, el! (Madách Imre) Mozdulatára vár a pártos, marcona szittya, Csataszomjas lován megvívni ellenével. (Juhász Gyula)
1. Pártütő személy □ Mint pártosok feje, és nagyasszonyunk | gyilkosa úgy ölettetett le. (Katona József) Hogyan lett naggyá e főúr? Hazáját védelmezte-e a közelebbi polgárháborúk alatt a pártosok és az idegen ellen? vagy szomszédjait rabolta meg ? (Kemény Zsigmond)
2. Vkinek a pártján álló, vkinek pártját fogó személy. Vkinek a pártosa.