Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

PÁRIA főnév páriát, páriája
  • 1. (történettudomány, néprajz) <Az indiai hindu kasztrendszerben> a kasztokon kívül álló v. a kaszt szabályai ellen vétő s ezért az illető társadalmi csoportból kizárt, minden jogtól megfosztott személy. □ Megvettetésben élnek a nyomorú páriák. (Csengery Antal) Tarkabarka, rongyos, cifra népség volt. Olyan barna bőrűek s oly csillogó fekete szeműek, mint az indiai páriák. (Móricz Zsigmond)
  • 2. (átvitt értelemben) A társadalomból kitaszított, anyagilag v. erkölcsileg a legalacsonyabb fokon sínylődő, elnyomott, jogtalan, nyomorult ember. Szerencsétlen pária; a társadalom páriái. □ Szélvész verte, szép, nagy szivekre vár itt Egy sötét ország, melynek páriáit Nem mentheti már csak szélvész-roham. (Ady Endre) Mi vagyok én? Ugyanolyan pária, mint a kis cseléd. (Nagy Lajos)
  • Szóösszetétel(ek): páriasorsú.