Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

PARLAMENT [ë v. e] főnév -et, -je [ë, e]
  • 1. <Polgári országokban:> választott legfőbb államhatalmi, elsősorban törvényhozó szerv, testület; rendsz. két házból (pl. alsó- és felsőházból, képviselőházból és szenátusból stb.) áll. A parlament együttvan; egybehívják, feloszlatják a parlamentet. A parlament ülést tartott. Bekerül a parlamentbe mint képviselő. □ Anglia külpolitikájának hivatalos képviselője … a parlamentben … kijelentette, miként [= miszerint] Ausztriának erős igényei vannak az angol nép rokonszenvére. (Kossuth Lajos) A társadalmi egyesületek feliratokat intéztek a kormányhoz. Sürgősen összehívták a parlamentet. (Nagy Lajos) || a. (nem hivatalos) Országgyűlés.
  • 2. Az az épület, amelyben e testület v. az országgyűlés tanácskozik; országház. A fogadás a parlamentben lesz. Az új nagykövetet a parlament előtt díszszázad fogadta. □ Hol beszéltél a miniszterrel? – kérdezte az alispán. – Az nagyon furcsa volt, előbb a minisztériumban vártam rá, akkor átvittek a parlamentbe, – míg a miniszter bent volt, hallgattam is az ülést. (Móricz Zsigmond)
  • 3. (átvitt értelemben, sajtónyelvi) Vmely közösségnek, szervezetnek széles körű, általános jellegű tanácskozása, ill. tanácskozó szerve. A bányászok, a vasasok parlamentje; az ifjúság, a nők parlamentje.
  • Szóösszetétel(ek): parlamentellenes.