Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

PARANCSSZÓ [cs-sz] főnév
  • 1. Általában parancsot kifejező szó, parancs (1–3). || a. Parancsban kifejezett kényszer, erőszak. Parancsszóra cselekszik. Parancsszóval ezt nem lehet elintézni.
  • 2. (átvitt értelemben, választékos) Parancs, követelmény. Az idő parancsszava.
  • 3. (katonaság, régies) Egy v. néhány szóval kifejezett parancs; vezényszó. □ A kapitány a hajófedélzeten áll, hallik tompa … parancsszava. (Jókai Mór) Az udvaron cselédek lótottak-futottak … s valamennyi fölött, mint valami tábornoki parancsszó, uralgott a Fruzina mama hangja. (Mikszáth Kálmán)