Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

PAPÍRDARAB
PAPÍRKOSÁR
PAPIROS
PAPIROSPÉNZ
PAPÍRRONGY
PAPÍRZACSKÓ
PAPKÉVE
PAPOL
PAPRIKA
PAPSAJT
PAPUCS
PÁR [1]
PÁRA
PARÁDÉZIK
PARADICSOM [1]
PARADICSOMMADÁR
PARAFA
PARAFRÁZIS
PARAJ
PARALEL

PÁRHUZAMOS melléknév és főnév
  • I. melléknév -an
  • 1. (mértan) Olyan <két v. több egyenes, sík>, amely egymástól minden pontjában egyenlő távolságra van. Párhuzamos egyenesek, oldalak. || a. (mértan) Olyan <két v. több vonal, lap, felület>, amely egymástól minden pontjában egyenlő távolságra van. Párhuzamos vonalak, körök, lapok.
  • 2. Egymáshoz viszonyítva nagyjából ilyen helyzetű. Párhuzamos délkörök. Az út a folyóval párhuzamosan halad. A műút párhuzamos a vasúttal. □ Csécsén … még sarlóztak, és minden szálat párhuzamosan fektettek egymáshoz a kévében, hogy egy búzaszem ki ne hulljon. (Móricz Zsigmond)
  • 3. (átvitt értelemben) Vmivel egy időben történő, végbemenő, egyidejű. A politikai sikerekkel párhuzamosan növekedtek a gazdasági sikerek is. Tanított s ezzel párhuzamosan írói munkát is végzett.
  • 4. (átvitt értelemben, választékos) Vmivel bizonyos szempontból azonos, megegyező, rokon v. hozzá hasonló. Párhuzamos fejlődés. Párhuzamos sorok Petőfi és Arany verseiben. || a. (zene) Párhuzamos hangnem(ek): olyan egymáshoz, ill. a megfelelő párjához tartozó (dúr és moll, ill. dúr v. moll) hangnem, amely(ek)nek előjegyzése azonos. A D-dúr és a h-moll párhuzamos hangnemek. A C-dúr párhuzamos hangneme az a-moll. || b. (iskolai) Párhuzamos osztályok: több olyan osztály, amelyben egy időben ugyanazt a tananyagot tanítják. A III. a. és a III. b. Párhuzamos osztályok.
  • 5. (villamosság) Párhuzamos kapcsolás, kötés: olyan k., amelyben az áramforrások egynemű sarkai vannak egymással összekötve. Párhuzamos kapcsolásban van. Az akkumulátorokat párhuzamos kapcsolással kötötte össze.
  • II. főnév -t, -ok, -a (mértan) Párhuzamos vonal. Párhuzamosok axiomája. Rajzoljunk két párhuzamost!