PALLOS főnév -t, -ok, -a (
irodalmi nyelvben)
Széles pengéjű, egy- v. kétélű, egyenes, hosszú kard. □ Míg győző eleid pallosa combodon Csattog: győzni fog a magyar. (Berzsenyi Dániel) Pusztúlás érjen, gyilkos árulók ti!
| Volt oly idő, hogy éles pallosomtól | Megszöktek volna mind. Most agg vagyok. (Vörösmarty MihályShakespeare-fordítás) || a. (
történettudomány) A hóhérnak az elítélt kivégzésére, lefejezésére használt eszköze, ill. maga az ezzel történő kivégzés. □ Pallost köszörül a hóhér. (Petőfi Sándor) Hány nyaka lehet a gazembernek
, hogy így pallos alá meri hozni szándékosan? (Mikszáth Kálmán)
- Szóösszetétel(ek): 1. palloscsapás; palloshalál; pallospenge; pallossuhintás; pallostartó; 2. hóhérpallos; lángpallos.