Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÖVEZ [e] tárgyas ige -tem, -ett, -zen [e, ë, ë], (régies) övedz [e] öveddzen [e-ë] (irodalmi nyelvben)
  • 1. Vmivel övez vkit, vmit: <személy> vkinek derekát, fejét, homlokát, rendsz. ékességül övvel v. vmely keskeny, kör alakú tárggyal folyamatosan át- v. körülköti. A győztest koszorúval övezték. || a. Vmi övez vkit, vmit: keskeny, kör alakú tárgy rendsz. ékességül övként körülveszi vkinek a derekát, fejét, homlokát stb. A hőst v. a hős homlokát koszorú övezi. □ Volnék szivárvány: kérnélek, hogy Színeimet elfogadd, És festess bennök szalagot, mely Övezze derekad. (Petőfi Sándor) [A tutajon] kedélyes parasztok pipáznak … nagy kalapjaik alatt, melyeket cérnára fűzött kerti csigákból készített pántlika övez. (Mikszáth Kálmán) || b. Vmi övez vkit, vmit: páncél, ruha minden oldalról takarja vkinek a testét. Testét vastag páncél övezte.
  • 2. Derekára, oldalára v. magára övez vmit: vmely tárgyat, kül. kardot felköt a derekán levő övre. □ Imígy szólott, sulyos kardját Oldalára övedzvén. (Kisfaludy Sándor) || a. Vmivel övezi derekát v. magára övez vmit: páncélt, ruhát magára ölt, magára vesz. □ Karcsu derekamat páncéllal öveztem. (Arany János) Leveté szürke palástját, s fényes drága öltönyt övedzett magára. (Jókai Mór)
  • 3. Vmit övez vmivel: vmely helyet, épületet folyamatosan elkerít, körülvesz vmivel. Fallal övezi a parkot. || a. Vmi övez vmit: vmely helyet vmi körben közrefog, körülvesz. Az üdülőt hatalmas park övezi. □ A majosfalvi kastély … akként volt épülve, hogy … rablótámadások ellen azt belülről védeni lehessen. Köröskörül egy mély s több ölnyi széles árok övedzé. (Jókai Mór)
  • 4. (átvitt értelemben) <Tulajdonság, állapot személyt, dolgot> állandóan körülvesz. Dicsőség, megbecsülés, tisztelet övezi. □ A titokzatosság, mely alakját övezte, az évekkel növekedett. (Kosztolányi Dezső) Jónás, … | mivel rühellé a prófétaságot, | félt a várostól, sivatagba vágyott, | ahol magány és békesség övezze. (Babits Mihály) || a. (átvitt értelemben) Vmivel övez vkit, vmit: vmely tulajdonsággal, szellemi értékkel ruház fel folyamatosan vkit, vmit. □ Menj, nagy pályádon fénnyel, hatalommal övedzve. (Berzsenyi Dániel) Szellemessége, ízlése némi varázzsal övezte könnyelműségét. (Gyulai Pál)
  • Igekötős igék: átövez; felövez; körülövez.
  • övezés; övezett; övezhető; övező; öveztet.