PADLAT főnév -ot, -a (
népies,
régies)
Padló (1). □ [Bánk bán.] Hahogy panaszkodni akarunk előbb | meg kell tanulnunk írni; mert az ily | szegény paraszt az úr elébe nem | mehet be többé
| hisz öszvekarmolázná
| patkója a szép síma padlatot! (Katona József) Ó, van-e még dolog ily bús, mint fáradt törzsem. Amint elferdült árnya a hűs padlatra dűl? (Tóth Árpád)
- Szóösszetétel(ek): padlatgerenda; padlatkocka; padlatnyílás; padlatszőnyeg.