ÖSSZEVESZÉS [e-e] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
Az összevesz [2] igével kifejezett cselekvés, magatartás, ill. ennek eredménye; az a tény, hogy két v. több személy összevész. Nagy összeveszés volt a szomszédban. Tanúja voltam összeveszésüknek. □ Valami összeveszés lett, Boros Imre
káromkodott, mint a jégeső. (Móricz Zsigmond)
összeveszési.