PARITTYAKŐ főnév (történettudomány is)
Kerek v. hegyes kő, amelyet a parittyából szoktak kiröpíteni. □ Ez volt ám az ember, ha kellett, a gáton
Hárman sem birnátok sulyos buzogányát, Parittyaköveit, öklelő kopjáját. (Arany János) Mint elhajított parittyakő, úgy zúgtak a hangok a levegőben. (Mikszáth Kálmán)