Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ŐSZÜL
ÖSZVÉR
ÖTÁGÚ
ÖTLETES
ÖTÖD [1]
ÖTÖDIK
ÖTVEN
ÖTVENED [1]
ÖTVENEDIK
ÖTVENES
ÖTVÖS
ÖTVÖSSÉG
ÖV
ÖVÉ
ÖVEZ
ŐZ
ŐZBAK
ŐZIKE
ÖZÖN
ÖZÖNLIK

PÁ mondatszó és főnév
  • I. mondatszó (az 1a jelentésben:) (ritka) -tok; (a 3., 4. jelentésben:) Pá magának v. pá maguknak <Főleg a városi nyelvben.>
  • 1. <Kisgyermek búcsúzó szavaként v. felnőttek által kisgyermekeknek mondott búcsúzó szóként.> Pá! Mondd szépen: pá! Pá, baba! □ [A magyar gyermeknek] "pá" a szava, ha köszönt. (Jókai Mór) Pá, kis fiam! (Ágai Adolf) || a. (ritka) Pátok!: felnőttektől kisgyermekeknek mondott búcsúzó szóként.
  • 2. (kissé régies) <Fiatal nők közt, főleg olyanok közt, akik nem tegeződnek, s nincsenek meghitt viszonyban egymással, v. idősebb nő által, főleg fiatalabb nővel való találkozáskor, érkezéskor v. búcsúzáskor használt üdvözlő, ill. búcsúzó szóként.> Pá édesem! Pá szívem! □ Katica [Vilmának.] Pá angyalom, mindjárt visszajövök. (Vörösmarty Mihály) [Héthársyné.] De pá, édeseim, az én alelnöknőm már bizonyosan türelmetlenkedik. (Ambrus Zoltán) Sári… [Annuskának.] Pá kedves. (Gárdonyi Géza) Isten vele, édesem, – mondta Anna [, az óvónő] – Pá! fiacskám, – eresztette el a papné. (Móricz Zsigmond)
  • 3. (kissé régies) <Fiatalabb nőnek – fiatalabb férfiakhoz intézett – üdvözlő v. búcsúzó szavaként bizonyos fokú tartózkodás v. fejlődő bizalmas hangulat kifejezéséül.> □ Pá! … pá! … isten önnel édes! (Abonyi Lajos) Sári … [csókot vet Partosi felé]. Pá aranyom. (Győry Vilmos)
  • 4. (elavult) <Férfi búcsúzó szavaként, nőhöz, főleg bizalmas viszonyban>. □ Esztike, pá magának. (Berczik Árpád) Szép hölgyeim, pá, pá, magoknak is! (Pósa L)
  • 5. (elavult) <Férfi üdvözlő szavaként, nőhöz, főleg fiatal leányhoz, megérkezéskor.> □ Pá édesem [= leányom], vedd csak ezt o bundát. (Csepreghy F.)
  • 6. (ritka, tréfás, irodalmi nyelvben) <Nem személyhez szólva, érkezéskor v. búcsúzásként>. □ Blanka. Láttátok volna [Elzát] ma hajnalban a vagon folyosóján! Mikor Bruckba érkeztünk, én is fölébredtem. Kimegyek, hát ott áll az ablaknál .. . és szaval: "…Pá, csau, puszi!…" (Ambrus Zoltán)
  • II. főnév -t, -ja (rendsz. egyes számban, állandósult szókapcsolatokban) (főleg irodalmi nyelvben)
  • 1. Ez a szó mint köszönés v. elköszönés, búcsúzás. □ Pistának menni kell s pát mond. (Kazinczy Ferenc) Mikor elment, könnyed "pá"-val búcsúzott. (Toldy István)
  • 2. Pát int: <pá! szóval köszönve> búcsút int, elbúcsúzik. □ Pici kövér kezével a baba inspirált "pá"-t int apának. (Ágai Adolf)