Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ŐSZÜL
ÖSZVÉR
ÖTÁGÚ
ÖTLETES
ÖTÖD [1]
ÖTÖDIK
ÖTVEN
ÖTVENED [1]
ÖTVENEDIK
ÖTVENES
ÖTVÖS
ÖTVÖSSÉG
ÖV
ÖVÉ
ÖVEZ
ŐZ
ŐZBAK
ŐZIKE
ÖZÖN
ÖZÖNLIK

ÖTVÖS főnév -t, -ök, -e [e], (ritka, régies) ötves [e] -t, -ek, -e [ë, e]
  • 1. Fémből, rendsz. nemesfémből, főként aranyból és ezüstből ékszereket, dísztárgyakat készítő iparos. Pecsétgyűrűt rendelt az ötvösnél. □ S mint nézi rubintját gyönyörrel az ötves, Megnézte a csöp vért, s ízlelte, hogy: "édes!" (Arany János) Az ötvösnél egy régi ezüstéremre csináltattam fület. (Gárdonyi Géza)
  • 2. jelzői használat(ban) (ritka) Ilyen iparostól megmunkált, készített. □ S most a főtáltos Kárel, … | Mellén gombokkal ragyogó köntösben előjött … Tarta pedig baltát, s nagy selleget [= serleget] ötvös ezüstből. (Vörösmarty Mihály) Szóösszetétel(ek): ötvösbélyeg; ötvösbolt; ötvösipar; ötvösmester; ötvösmesterség; ötvösmű; ötvösműhely; ötvösművészet. ötvösi.