Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Vki őszül: vkinek a hajzata, haja az öregedés természetes tüneteként lassan fehérré válik, fehér szálakkal vegyül. Még harmincéves sem volt és már őszült. □ Mult este kissé lehajoltam, | s feleségem azt mondta halkan, | őszülsz fiam. (Kosztolányi Dezső) || a. <Haj, bajusz, szakáll> szürkül, fehéredik. □ Haja már őszülni kezde. (Eötvös József) Az öregebbik béres ötven-egynéhány éves ember, a bajusza már őszül. (Nagy Lajos) || b. (átvitt értelemben, költői) <Tárgy> fehérre válik, fehéredik. □ A pesti erdők fehérré őszülnek a rájuk tapadt sótól. (Jókai Mór) A búzák aratatlanul őszültek a fülledt völgyben. (Mikszáth Kálmán)
2. (átvitt értelemben, ritka, régies) Vmiben őszül: vmely cselekvés végzése közben szenved. □ A jámbor ember éjről éjre abban őszült, hogy ami regény van, azt sorban mind felolvassa. (Jókai Mór)