Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÖSSZESZORÍT tárgyas ige
  • 1. <Két dolgot v. két összetartozó részt> egymáshoz szorít, szorítva egymáshoz zár; összecsuk, összezár. Összeszorítja a markát, az öklét. □ Két kezét összeszorítva fölemelte, s két kezében valami csillámlott. (Jókai Mór) Szeme véres volt a virrasztástól, öt nap óta nem evett, izzadt tenyereit összeszorította. (Kosztolányi Dezső) || a. Szorítással szűkebbé tesz, lehetőleg teljesen elzár <vmely nyílást>. Összeszorítja a zsák száját, a cső végét; összeszorítja az ajkát, a fogát, a száját: ajkát, fogát, száját szorosan összezárva, fájdalmát v. haragját eltitkolva v. dacból hallgat. □ A fogát összeszorítva tűri, hogy a borbély … mossa az iszonyú sebet a lábán. (Gárdonyi Géza) Összeszorítom ajkam, ha nehéz A kín. (Tóth Árpád)
  • 2. Nagyon megszorít vmit. Vkinek összeszorítja a torkát vmi: vmi szorongató, fojtogató érzést okoz vkinek a torkában. Úgy összeszorította a kezemet, hogy felszisszentem. Megragadta a torkát és összeszorította. □ A saját fejét szorította össze a két tenyerével. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben) Összeszorítja vkinek a szívét, a keblét: <vmely élmény v. érzés> szorongó lelkiállapotot idéz elő vkiben. Összeszorítja szívét a keserűség, a látvány. □ Valami szomorú sejtelem kezdte összeszorítani a szívét! (Mikszáth Kálmán) Különös s szinte tűrhetetlenül kényelmetlen érzés szorította össze kebelét, amint a halálra ítélt pincérre emlékezett. (Babits Mihály)
  • 3. <Rugalmas testet> szűkebb térfogatra szorít. Az öv összeszorítja a beleket. □ Csuklóján, mind a kettőn olyan gumiszalag feszült, mellyel irodai aktákat szokás összeszorítani. (Kosztolányi Dezső)
  • 4. (ritka) <Élőlényeket> egy helyre bezsúfol. A jelentkezőket összeszorították egy szűk szobába. □ Egy olyan kis fürdőn … nagyon szűk térre van a társaság összeszorítva. (Jókai Mór)
  • összeszorítás; összeszorítgat; összeszorítható; összeszorító; összeszorított; összeszoríttat.