Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÖSSZEKÖTÖZ tárgyas ige
  • 1. <Két v. több személyt, testrészt v. különálló tárgyakat> zsineggel, kötéllel, dróttal többszörösen megkötve, átkötve egymáshoz erősít. Összekötözték kezét, lábát. A könyveket zsineggel összekötözte. A rabokat összekötözték egymással. Összekötözte a csirke lábát. A nádkévéket gyékénnyel kötözték össze. □ Legelébb a város kapuit elállják, Hol az őrállókat mind fekve találják, Kötözik a lábát és kezeit össze. (Arany János) Szegen függ a puskája. Ócska, rozsdás, … a szíjja, amit megrágott az idő, kócmadzaggal van összekötözve. (Tömörkény István)
  • 2. Összekötöz vmit: vmely madzag, kötél v. más hasonló tárgy két részét kötözéssel egymáshoz erősíti. Elszakadt cipőfűzőjét nagy nehezen összekötözte.
  • összekötözés; összekötözget; összekötözhető; összekötöző; összekötözött; összekötöztet.