ÖSSZEFÜGGŐ melléknév -en [e]
Általában olyan, ami összefügg vmivel. Európával keleten összefüggő földrész; az összefüggő események. || a. Kül. olyan <főleg írásban v. szóban elmondott két v. több gondolat>, amely tartalmilag összefügg (2), egységes. Összefüggő beszéd; összefüggően ad elő vmit. □ Az előadás jóval sikerültebb, mint az előszöri; élénkebb, szabadabb, összefüggőbb. (Vörösmarty Mihály) [A regény] meséje összefüggő, cselekménye jól bonyolódik. (Arany János)
összefüggőség.