ÖMLESZT [e] tárgyas ige -ett, ..esszen [ë, e-ë]; -eni [e]
- 1. (üzemi élet) <Fémet, ötvözetet> öntés v. forrasztás végett hevítéssel cseppfolyóssá tesz. Ónt, ólmot ömleszt. || a. <Sajtot a szükséges előkészítés után> formába önt. Sajtot ömleszt. Most ömlesztik az előkészített anyagot.
- 2. <Szemcsés, szemes anyagot> nagy mennyiségben önt vmibe. (kereskedelem) Ömlesztve: <ilyen anyag> zsákolás, csomagolás nélkül, egész tömegében vhová öntve. Gabonát ömlesztve szállít. A búzát a hajóba ömlesztik.
- 3. (átvitt értelemben, régies, irodalmi nyelvben) Bőségesen ereszt, áraszt, ont, önt. □ A megtört sugarak tündéri fényt ömlesztének a gazdag ó bútorokra. (Kemény Zsigmond) Csacska vers ha akad kezembe, Üres szavaiba ömlesztem Lelkemnek minden muzsikáját. (Ady Endre)
- Igekötős igék: átömleszt; beleömleszt; kiömleszt; leömleszt.
- ömlesztés; ömleszthető; ömlesztő.