Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ŐSERDŐ [s-e] főnév
  • 1. A természettől létrehozott, az ember által meg nem bolygatott, gazdasági célokra fel nem használt erdő. □ A Nagyerdőn … félmeztelen, | sokszor hevertem, … | jövőn tünődve, őserdőn, bolond | istennőkön. (Szabó Lőrinc) || a. Kül. ilyen erdő a trópusokon. Afrikai, brazíliai őserdők. □ Autók bőgnek föl kinn az utcán, | mint őserdőben a tigrisek. (Kosztolányi Dezső)
  • 2. (túlzó) Az emberi településektől távol eső, nagy kiterjedésű, sűrű erdő. A Bükk őserdeje. □ Igy áll az őserdők disze, Az óriási cser … (Garay János) A Bogárka őserdeje üdén, hullámosan zúgott kelet felől. (Mikszáth Kálmán)
  • 3. (átvitt értelemben) Olyan vmi, amit az áttekinthetetlenség, alkotó tényezőinek összekuszálódott szövevénye, ill. a kiaknázatlanul burjánzó gazdagság jellemez. Micsoda őserdő lett ebből az ügyből! Ez a terület még őserdő. őserdei; őserdőség.